Községek Magyarországon
fejlec

Gór község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Csepregi kistérség
Lakosság: 241 fő
Terület: 10.99 km2
Népsűrűség: 21,93 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

A falu a Répce jobb partján Büktől 5 km-re keletre fekszik.

A római katolikus templom

Története

A település területén ősidők óta éltek emberek. Határában a Kápolnadombon neolitikus, késő bronzkori és kora vaskori leleteket, valamint népvándorláskori germán sírokat tártak fel. Római kori emlék az 1. századból számazó sírkő, amit a templom főoltárának lépcsőjébe építettek be. A Kápolnadombon a középkorban vár is állott, lakótornyának és falainak alapjait ugyancsak feltárták. Egyes vélemémyek szerint a honfoglalás utáni első lakói a Megyer törzs kísérőnépeiként ide telepített határőrzők voltak. Gór első írásos említése 1279-ből származik Guor alakban. A hagyomány szerint a községet a fazekasok germán védőszentjéről Szent Goárról nevezték el. A faluban ugyanis a középkorban jelentős volt a fazekasipar. Más vélemény szerint a szláv Govor személynévből, esetleg a török góré (őrhely) főnévből származik. 1333-ban Gwar, 1407-ben Gwarr, 1490-ben Gwar néven említik az írott források. [1] A község legjeletősebb birtokosai a középkorban a Németújváriak voltak. Részben Kőszeg, részben Rohonc várának uradalmához tartozott. A 14. századtól a helyi nemes Guáry család birtoka volt. A család lényegében a 20. század közepéig birtokolta a települést. 1899-ig hivatalos neve Guar volt.

Góri utcarészlet

Vályi András szerint "GÓR. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosa a’ Genevai közönséges társaság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sárvári Uradalomban, határja jó termékenységű, réttye, legelője jó, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Gór, magyar falu, Vas vmegyében, a Répcze mellett: 221 kath. lak. F. u. Guary. Ut. p. Kőszeg" [3]

Vas vármegye monográfiájában "Guár magyar község, a Répcze folyó mellett, 78 házzal és 619 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Beő, távírója Bükk. A Guary-ak ősi fészke; Guáry Miklós emeletes kastélya is itt van. A község lakosai segélyegyletet tartanak fenn." [4]

1910-ben 603 magyar lakosa volt. Vas vármegye Sárvári járásához tartozott.

Nevezetességei

  • Középkori eredetű római katolikus templomát a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelték.
  • A Guáry családnak 17. századi emeletes kastélya van a faluban.

Következő községek

Görbeháza | Görcsöny | Gordisa | Görgeteg | Gősfa | Gosztola | Grábóc | Gulács | Gutorfölde | Gyál | Gyalóka | Gyanógeregye | Gyarmat | Gyékényes | Gyenesdiás | Gyepükaján | Gyermely | Gyód | Gyomaendrőd | Gyömöre | Gyömrő | Gyöngyfa | Gyöngyös | Gyöngyösfalu | Gyöngyöshalász | Gyöngyösmellék | Gyöngyösoroszi | Gyöngyöspata | Gyöngyössolymos | Gyöngyöstarján | Gyönk | Győr | Győrasszonyfa | Györe | Györköny | Győrladamér | Gyóró | Győröcske | Győrság

További községek

Sukoró | Nagydobos | Salomvár | Vértesacsa | Hegyhátszentjakab | Ópusztaszer | Felsőmocsolád | Irota | Börcs | Almamellék | Cibakháza | Boldogkőváralja | Gyomaendrőd | Péteri | Rábakecöl | Sárszentmihály | Bürüs | Csenyéte | Mérges | Lendvajakabfa | Rakamaz | Diósberény | Hetyefő | Sátorhely | Baranyaszentgyörgy | Sárszentágota | Mogyoróska | Csánig | Lábod | Tiszainoka | Farád | Petneháza | Magyarnándor | Hernád | Zimány | Dámóc | Bakonszeg | Boldogkőújfalu | Vonyarcvashegy | Hosszúhetény | Pusztamiske | Nyőgér | Zalacséb | Ludas | Debrecen | Porpác | Markaz | Zalaszentmárton | Rásonysápberencs | Somlójenő